RUGER THUNDERBOLT NEH�Z PISZTOLY

A Kutat�si �s Fejleszt�si Igazgat�s�g Technikai Kutat�si Oszt�ly�nak vitathatatlanul leg�g�retesebb term�ke, mely r�videsen feje tetej�re �ll�thatja az eg�sz k�zifegyvergy�rt�st. B�r a fejleszt�s �s a tesztek teljes m�rt�kben a Kutat�s �s Fejleszt�s objektumaiban �s sz�m�t�g�pein folytak, a Lone Star h�j�n volt a sorozatgy�rt�shoz sz�ks�ges gy�rt�kapacit�snak. �ll�t�lag igen szigor� felt�telekkel k�t�ttek szerz�d�st a Ruger-rel. A gy�rt�s els� �v�ben csak a Lone Star-nak adhatnak el fegyvereket, m�gpedig az el�re meghat�rozott (�s igen alacsony) �ron. A peri�dus v�g�n a Ruger m�r saj�t csatorn�in is terjesztheti az �rut, a neki megfelel� �sszeg�rt.

>>>>>Figyelj�tek a d�tumot, cimbor�k. A szerz�d�s 2054. j�nius 6-�n k�ttetett, �s b�r a Ruger m�r kiadott a kezei k�z�l n�h�ny mintap�ld�nyt h�napokkal kor�bban, ezt a cuccot leg�lisan csak 2055. j�nius 6-�n szerezhetitek be.<<<<<
- Dodd (13:49:04/9-7-54)

>>>>>Szerinted mennyire t�r�dnek a legalit�ssal azok, akik ezeket az oldalakat olvass�k...?<<<<<
- Gunhead (02:16:09/9-8-54)

A Thunderbolt kifejleszt�se egy olyan probl�m�t hivatott orvosolni, amellyel a Lone Star int�zked� rend�reinek vil�gszerte szembes�lni�k kellett. A b�n�z�k rendszeresen fel�lm�lt�k �ket t�zer�ben, rendszeres�tett oldalfegyvereikkel (�ltal�ban Ruger Super Warhawk-ok, vagy Colt Manhunterek) pedig k�ptelenek voltak �thatolni az ellenf�l �ltal viselt p�nc�lzaton. N�h�ny helyen v�ltoztattak a j�t�kszab�lyokon, �s automata fegyvereket rendszeres�tettek, de ez ugyanannyi �j probl�m�t eredm�nyezett, mint amennyit megoldott.

>>>>>�rthet�bben: j�val t�bb �rtatlan j�r�kel�t ter�tettek le az elt�vedt l�ved�kek. Sorozatl�v�skor elfelejtheted a c�lz�st, �s ha kezd�dik a t�nc, csak sz�rod a l�szert �sz n�lk�l mindenfel�.<<<<<
- Gunhead (02:19:01/9-8-54)

A tervez�k legink�bb arra t�rekedtek, hogy megoldj�k a r�vid sorozat, illetve sorozat �zemm�dban t�zel� fegyverekn�l fell�p� c�lz�si probl�m�kat. A Thunderbolt neh�z pisztolyb�l kiz�r�lag r�vid sorozat l�het� ki; a ravasz minden egyes megh�z�sakor h�rom l�ved�k rep�l ki a fegyver cs�v�b�l. Ami a Thunderboltot k�l�nlegess� teszi, az a hihetetlen t�zgyorsas�g, amely t�bb, mint 1500 l�szer m�sodpercenk�nt. Mindez azt jelenti, hogy a h�rom l�ved�k 0.002 m�sodperc alatt hagyja el a fegyver cs�v�t, j�val azel�tt, hogy a fegyver elmozdulna. A visszar�g�s elt�n�se k�vetkezt�ben pedig mindh�rom kil�tt goly� a c�lt tal�lja el.

>>>>>1500 l�ved�k m�sodpercenk�nt? Az �n cs�zlim csak �lmodhat ilyenr�l...<<<<<
- Compex (19:43:24/9-8-54)

>>>>> Volt szerencs�m tesztelni az egyik ilyen j�t�kszert, �s el kell hogy mondjam, a Lone Star pr�ma munk�t v�gzett. A fegyver kiss� neh�z, de hamar hozz� lehet szokni. A ravasz megr�nt�sakor csak egy pokoli csattan�st hallottam, a d�rren�sek olyan k�zel hamar k�vett�k egym�st, hogy a f�lem - vagy az agyam - nem tudta megk�l�nb�ztetni �ket. Visszar�g�s h�j�n mindh�rom l�ved�k a h�sz m�terre lev� c�l k�zep�be csap�dott be - de ennek az �r�t k�s�bb kellett megfizetnem. Miut�n egy teljes t�rat ell�v�ld�ztem, �gy �reztem, mintha a karomon egy troll ment volna v�gig sz�ges bakancsban.<<<<<
- Crosshairs (23:30:00/9-9-54)

>>>>>Honto? Hol tudok egy ilyent szerezni?<<<<<
- Waki (06:30:45/9-10-54-)

>>>>>Mondjuk kiszeded egy hullamerev Lone Star zsaru kez�b�l, aki m�r nem tart r� ig�nyt.<<<<<
- Hardcastle (09:57:28/9-10-54)

>>>>>Egyenl�re m�g nem rendszeres�tett�k mindenhol, valamint sok zsaru nem sz�vesen cser�li ki a j� �reg Manhunter�t valami teljesen �jra. De mindez csak id� k�rd�se.<<<<<
- SPD (14:37:32/9-10-54)

A Thunderboltot k�tf�le kivitelben gy�rtj�k: az els� be�p�tett l�zerc�lz�val (+250 nuyen), m�g a m�sik fegyverkapcsolattal (+400 nuyen) rendelkezik.

Megjegyz�s: A harci fordul� els� r�vid sorozat�ban nincs visszar�g�sb�l ad�d� c�lsz�mm�dos�t�s, a m�sodik r�vid sorozat azonban +4 m�dos�t�t kap.

ADATF�RGEK

A M�trix biztons�gi specialist�i �s a biztons�gi dek�sok �gynevezett adatf�rgeket haszn�lnak a "t�rv�nytisztel� h�l�zat-haszn�l�k �s a rendszeren �l�sk�d� b�n�z�k" megk�l�nb�ztet�s�re. Az adatf�reg nem m�s, mint egy apr� program, amely feljegyz�seket k�sz�t az �ltala megfert�z�tt kiberdekk �sszes tev�kenys�g�r�l. A f�reg a kibert�rben l�thatatlan, �s szinte nem is foglal mem�ri�t. M�g a legalaposabb keres�programok is a rendszer energiaingadoz�s�nak tudj�k be a jelens�get.

>>>>>Megpr�b�lni egy adatf�reg nyom�ra akadni olyan, mintha egy szem vir�gport keresn�l Ariz�n�ban, a legforr�bb ny�ri napon.<<<<<
- Core Tex (17:26:08/9-17-54)

A f�reg r�akaszkodik a dek�s perszon�j�ra, �s az els� adand� alkalommal bet�lti mag�t a dekk PIMP-j�be. P�ld�ul, ha a dek�s valamilyen �rz�kel� seg�dprogramot haszn�l, a be�rkez� jelekkel egy�tt oson be a kiberdekkbe. Amint bejutott a PIMP chipj�be, azonnal feljegyzi a dek�s �sszes m�velet�t. Az adatokat egy t�m�r�tett f�jlban a dekk mem�riachipj�ben helyezi el, hozz�kapcsolva egy m�r l�tez� f�jlhoz vagy alkalmaz�shoz.

>>>>>Egy sima list�z�s nem mutat ki semmit, teh�t ne v�rj�tok, hogy a chipen megjelenik egy KOMPROMITT�L� nev� f�jl, vagy valami hasonl� baroms�g. Es�lyesebb, ha a f�jlok m�ret�t vizsg�lod meg. Ha tudod, hogy egy bizonyos program pontosan 64 Mp helyet foglal, �s hirtelen 64.01 Mp-ra n�tt a m�rete, akkor m�r kezdhetsz gyanakodni. Persze, a f�reg programoz�ja sem h�lye, �s �gy �ll�totta be a kis j�t�kszer�t, hogy ha lehet, folyamatosan v�ltoz� m�ret� f�jlokhoz csatolja a feljegyz�seit.<<<<<
- Cracker Bob (12:26:34/9-13-54)

A t�m�r�tett f�jl csak id�pontokat, d�tumokat, HTH-sz�mokat, RECS-c�meket, �s el�r�si k�dokat tartalmaz. Kis m�rete miatt neh�z felfedezni, m�g a mem�riater�let v�ltoz�sait folyamatosan figyel� programokkal, vagy fejlett v�ruskeres�kkel is. A v�rus folyamatosan �j�tja a feljegyz�seket, �s megpr�b�lja mindig a legut�bb haszn�lt f�jlhoz vagy alkalmaz�shoz csatolni. A felhaszn�l� sz�m�ra csup�n egyszer� f�jlt�red�knek t�nhet, mely a k�l�nb�z� programok gyakori haszn�lat�t�l j�n l�tre.

Amint a t�m�r�tett f�jl el�ri a programoz� �ltal be�ll�tott m�retet, a f�reg let�lti a HTH-ra, �s elk�ldi a Lone Star-nak. A dek�s sz�m�ra a menek�l� adatcsomag a perszon�j�b�l kiugr�, gyorsan t�volod� szikr�nak l�tszik. Az �tvitel vill�mgyorsan j�tsz�dik le, ez�rt a dek�s csak igen nagy m�zlival tudja megt�madni a v�rust, miel�tt az elt�nne a kibert�rben.

>>>>>Az egyed�li hal�lbiztos v�delem, ha m�r a vad�szat k�zben figyelemmel k�s�red minden megnyitott �s bez�rt programod m�ret�t. Haszn�lj valamilyen grafikus seg�dprogramot, amely �br�zolja a programjaid hely�t a mem�riachipen. A v�rus el�g ravasz, de �t lehet verni. Ha egy r�gebben nem haszn�lt alkalmaz�s megv�ltoztatja a hely�t valami minim�lis m�retn�veked�s miatt, akkor megvan a mad�rka. A t�m�r�tett napl�f�jl egyszer�en elk�l�n�thet� �s t�r�lhet�, de maga a f�reg a PIMP chiped �lland� vend�ge marad. Hogy megszabadulj t�le, ki kell cser�lned az eg�sz PIMP-et, vagy t�r�ln�d, �s �jrak�dolnod a chipet.<<<<<
- Switchback (12:31:37/10-18-57)

>>>>>N�melyik adatf�reg csak n�h�ny napig marad a dekkeden, nem v�rja meg, am�g �sszej�n bizonyos mennyis�g� adat. Mi�rt foglalkozn�nak r�gi h�rekkel, nem igaz, cimbora? Bizonyos f�rgek ellenben sz�p hossz� napl�f�jlt hoznak �ssze, miel�tt lel�pn�nek. Ezek a v�rusok nagyok �s lass�ak, de ha siker�l elk�ldeni�k az adatokat, felm�rhetetlen k�rokat okozhatnak. Az ilyen hossz�, r�szletes f�jlok alapj�n a GridSec* �gyn�kei a k�s�bbiek folyam�n is b�rmikor azonos�thatj�k a dek�st.<<<<<
- Zig (03:37:16/10-21-54)

*M�s n�ven Division of Matrix Security - a Lone Star M�trixv�delemmel foglalkot� oszt�lya

>>>>>Teh�t ne csod�lkozz, ha egy GridSec zsaru �gy kezd cselekedni, mintha nyitott k�nyvk�nt olvasna a gondolataidban. Val�sz�n�leg ezt is teszi.<<<<<
- Rodge (18:37:28/10-23-54)

>>>>>�s hogyan fert�zik meg a GridSec dek�sai a c�lpontot? A Star val�sz�n�leg nem enged szabadj�ra billi�nyi f�rget a M�trixban, ugye?<<<<<
- Dingo (14:52:00/10-25-54)

>>>>>M�rpedig j� n�h�ny ezek k�z�l a Lone Star k�l�n�sen fontos csom�pontjain van elsz�rva. Azt is hallottam, a GridSec m�dos�tott egy teljesen szimpla t�mad�programot, hogy c�lba juttassa a f�rget. Ha egy GridSec dek�s harc k�zben eltal�l, de te a v�rtn�l kev�sb� s�r�lsz meg, lehet hogy �ppen egy f�rget nyert�l meg magadnak.<<<<<
- Rodge (19:05:10/10-25-54)

Ha a dek�s olyan csom�pontba t�ved, amelyben adatf�rget helyeztek el, a fert�z�s es�ly�t a JM hat�rozza meg. Ha a fert�z�s a t�rt�net szerves r�sz�t k�pezi, akkor term�szetesen nincs sz�ks�g kockadob�sra.

A GridSec dek�sok n�melyike t�mad�programot haszn�l az adatf�reg c�lba juttat�s�ra. Az ilyen t�mad�programok 4. szint�ek, ikonjuk pedig �ltal�ban egy f�nyesen vil�g�t� v�v�t�r. A program �ltal eltal�lt c�lpont egy sebz�sszinttel kisebbet sebz�dik, de megfert�z�dik a f�reggel.

A karakter csak akkor fedezheti fel a fert�z�st, ha akt�van keresi. A f�reg megtal�l�s�hoz sikeres Sz�m�t�g�pelm�let pr�b�t kell dobni, melynek c�lsz�ma 8-12, att�l f�gg�en, milyen r�g�ta gy�jti a v�rus az adatokat.

Amikor a f�reg elk�ldi az �sszeszedett, t�m�r�tett adatokat, a m�velet �szrev�tel�hez sikeres pr�b�t kell tenni az �ppen akt�v �rz�kel� seg�dprogram szintj�vel. A pr�ba c�lsz�ma 9 ("k�nny�" adatf�regn�l), vagy 7 ("neh�z" adatf�regn�l).Egyetlen siker eset�n a karakter m�r kisz�rja a sz�kni k�sz�l� v�rust. A karakternek egy k�r�n bel�l harcba kell vele sz�llnia, k�l�nben hat�t�von k�v�lre ker�l. Az adatcsomag Test �rt�ke 2, Elker�l�se pedig 6 (f�rge kis fatty�). A kapott sebz�st a Test �rt�k�vel reziszt�lja. Ha a dek�s meg�li a programot, minden rendben (ett�l f�ggetlen�l a f�reg tov�bbra is a PIMP-ben tany�zik). Ha nem siker�l az els� k�rben elint�zni, az adatok eljutnak a Lone Star-ig.

A dek�snak ki kell cser�lnie a PIMP chipet, ha meg akar szabadulni az adatf�regt�l.

ESCHER HUROK

Az egyszer�en csak "hurok"-nak nevezett miniat�r program er�sen eml�keztet egy adatf�regre, c�lba juttat�sa is hasonl�k�ppen t�rt�nik. Azonban ahelyett, hogy mag�ban a kiberdekkben tany�zna le, �tv�ndorol a processzoron, eg�szen a dek�s adatjack-j�ig, �s be�rja mag�t a k�ls�-agyk�rgi processzorba, amely a dek�s sz�m�ra lehet�v� teszi, hogy vizu�lis agyk�zpontja "l�ssa" a M�trix jeleit. Amint el�rte c�lj�t, a v�rus elind�t egy egyszer�nek t�n� grafikus hurkot. Ez�ltal a dek�s p�ld�ul hirtelen egy l�pcs�n tal�lhatja mag�t, amely egyik ir�nyban sem �r v�get. Ez az ill�zi� eg�szen addig tart, am�g a dek�s �jultan nem esik �ssze, vagy el nem t�vol�tj�k az adatjack-j�t. Tal�n mondani sem kell, hogy az ilyen hurok alkalmatlan id�pontban val� megjelen�se s�r�l�ssel, vagy ak�r hal�llal is v�gz�dhet, �gy az �rtatlan k�v�l�ll�k, mint az �rintett dek�s sz�m�ra. Ha a hurok p�ld�ul akkor csap le, amikor a dek�s �ppen egy aut� vol�nja m�g�tt �l, a j�rm� feletti kontroll elveszt�se miatt k�nnyen okozhat s�lyos s�r�l�st, vagy v�letlen�l ak�r meg is �lhet valakit.

>>>>>Az �n Hamilton cimbor�m is megnyert mag�nak egy Escher Hurkot. V�ratlanul egy n�gysz�g alak� szob�ban tal�lta mag�t, melynek minden fal�n egy-egy ajt�t l�tott. Benyitott az egyiken, �s egy hasonl� szob�ba jutott. Tov�bb haladt, �s megint egy ugyanolyan szob�t tal�lt, n�gy ajt�val. Mi persze �szrevett�k, hogy mozdulatlann� dermed a billenty�zete f�l�tt. Kicsatlakoztattuk, de tov�bbra sem akart mag�hoz t�rni. Bedobtuk az aut�ba, �s elhajtottunk vele egy ismer�s dokihoz, aki kicser�lte a feji kiberver�t.<<<<<
- Sounder (15:38:16/10-24-54)

>>>>>Teh�t a hurok �gy m�k�dik, mint egy permanens kil�k�si sokk.<<<<<
- Zig (17:56:09/10-25-54)

>>>>>H�, �n m�g ilyen kil�k�si sokkr�l nem hallottam. Mire akarsz ezzel c�lozni, Zig? Tal�n van valami, amit nek�nk is tudnunk k�ne?<<<<<
- Fie (22:17:06/10-25-54)

>>>>>A v�rus egy huszadik sz�zadi m�v�szr�l, M.C. Escher-r�l kapta a nev�t. M�veinek c�lja az agy �s az �rz�kszervek becsap�sa volt.<<<<<
- Book (16:27:01/10-30-54)

>>>>>�gy �rtes�ltem, az Escher Hurok egyik verzi�j�t m�r felhaszn�lt�k harci seg�dprogramk�nt a Manhattani, Bostoni, �s Toront�i k�s�rleti b�zisokon. Hopp�, vissza az eg�sz. Most n�ztem meg a d�tumot, �s az inf� m�r t�bb mint egy h�napos. Az Escher Hurok harci program m�r a h�ts� udvarodban lehet.<<<<<
- Core Tex (00:04:56/10-31-54)

>>>>>H�reim szerint a GridSec olyan t�mad� programokat �s jegeket fejlesztett ki, amelyek c�lba juttatj�k a hurkot. Ez�ltal ezek a v�rusok nem lebegnek szabadon a csom�pontokban, �s nem esnek neki az enged�llyel k�zleked� dek�soknak.<<<<<
- Rodge (19:07:01/11-1-54)

>>>>>Cser�be viszont a feji kiberverbe bef�szkel�d�tt hurok b�rmikor aktiviz�l�dhat, nem fontos hozz� a M�trixban lenned. Bet�ltik az agyad a k�pek, �s m�ris olyan, mintha k�m�ban lenn�l. J�l mondta a fick�, nem t�l kellemes, ha vezet�s k�zben �r a dolog.<<<<<
- Niles (11:03:55/11-3-54)

Ak�rcsak az adatf�rgek eset�ben, a GridSec dek�sok itt is t�mad�rutinokat haszn�lnak a v�rus c�lba juttat�s�ra. Az ilyen programok 4. szint�ek, M�trix ikonjuk pedig egy p�rg�, csillog� l�ved�keket kibocs�t� sz�mszer�j. Az eltal�lt c�lpont egy sebz�sszinttel kisebb s�r�l�st szenved el, de megfert�z�dik a v�russal.

A J�t�kmester d�nthet �gy, hogy bizonyos jegek is k�pesek a v�russal megfert�zni c�lpontjukat. Ilyen esetben figyelembe kell venni, hogy ezek a jegek k�l�n�sen ritk�k, viszonylag alacsony szint�ek, sebz�s�k pedig ugyancsak egy szinttel alacsonyabb.

Az adatjack-ben rejt�z� hurok b�rmikor m�k�d�sbe l�phet (azaz amikor a J�t�kmester j�nak l�tja). Az akt�v hurok egyik pillanatr�l a m�sikra bet�lti a dek�s agy�t a k�l�n�s k�pekkel. Az aktu�lis k�pet a J�t�kmester hat�rozza meg, de mindig valamilyen v�gtelen�tett �br�nak kell lennie. A dek�s ilyenkor k�ptelen b�rmit is tenni eg�szen addig, am�g �rr� nem lesz a hat�son, vagy a hurok fel nem f�ggeszti m�k�d�s�t. Ha a hurok dek�z�s k�zben t�mad, a dek�s azonnal kil�k�dik (a hurok azonban nem sz�nteti meg m�k�d�s�t).

A hurok t�mad�s�nak els� k�r�ben az �ldozat nem reziszt�lhatja a hat�st. Minden ez ut�ni k�rben Akarater� pr�b�t tehet, melynek c�lsz�ma a v�rus kidolgozotts�g�t�l f�gg�en 8-12 lehet. Egyetlen siker eset�n a dek�s m�r visszanyeri a kontrollt teste felett, �s megsz�nteti a t�mad�st. A hurok fut�sa minden egyes alkalommal 10-20 k�rig tart. Lej�rtakor az �ldozat mag�hoz t�r, de a program tov�bbra is az adatjack-j�ben marad. A hurok ritk�n t�mad 24 �r�n bel�l egyn�l t�bbsz�r, de a J�t�kmester ezt b�rmikor megv�ltoztathatja.

A hurok elt�vol�t�s�ra az egyetlen biztos m�dszer az adatjack cser�je, de n�mi munk�val e n�lk�l is meg lehet szabadulni a kellemetlen vend�gt�l. A hurok megsemmis�t�s�hez k�t pr�badob�s sz�ks�ges. Az els� egy Biotechnika(6), a m�sodik pedig egy Sz�m�t�g�p(10).Ha mindk�t dob�s sikeres, a fert�z�st siker�lt megsz�ntetni; ha b�rmelyik pr�ba sikertelen, a v�rus a hely�n marad. A pr�b�kat dobhatj�k k�l�nb�z� karakterek, de mivel a m�velet komolyabb orvosi beavatkoz�st ig�nyel, ezek egyike sem lehet az �ldozat. A beavatkoz�s id�tartama 6 �ra, de Esszenci�ba nem ker�l.

Az a pletyka, miszerint a GridSec dek�sok k�l�n program seg�ts�g�vel k�pesek egy bizonyos ter�leten bel�l aktiv�lni a hurkot, m�g nem nyert bizony�t�st, de a h�r igaz is lehet.

EGY�B ESZK�Z�K

A Star-os fi�k rengeteg tr�kk�s j�t�kszert vetnek be a b�n�z�k ellen. A k�vetkez� cuccok le�r�s�t egy Toront�ba tart� c�ges term�kkatal�gusb�l szereztem. Ide�rtam az �rakat is, h�tha valakinek esetleg egyszer sz�ks�ge lesz hasonl� ketyer�kre. Most jut eszembe, n�melyik cucc kaphat� a sarki j�t�kboltban...

M�anyag szalag (10 db/csomag)

A zsaruk ezzel a magas szak�t�szil�rds�g� m�anyag sz�llal a gyan�s�tott bok�it �s csukl�it k�tik �ssze, majd egy f�liahegeszt�-szer� eszk�zzel r�gz�tik a v�geket.

�ra: 3 nuyen

Bilincs

A m�r j�l ismert eszk�z, anyaga lehet f�m vagy m�anyag. Ha m�r v�laszthat, Bar�ts�gos �rmester term�szetesen f�met haszn�l, pl�ne ha allergi�s vagy r�.

�ra: 40 nuyen

B�n�t� bilincs

Bok�ra vagy csukl�ra helyezhet�. A bel� �ltetett elektronika seg�ts�g�vel b�n�t� f�jdalmat sug�roz a v�gtagokba, ha az �ldozat megpr�b�lja haszn�lni ujj-, vagy karpeng�it, esetleg egy�b, hasonl� jelleg� v�gtagi kibervereit.

�ra: 2500 nuyen (korl�tozott)

Blokkol� bilincs

A vezet� m�anyagb�l k�sz�lt bilincs olyan elektromos mez�t gener�l visel�je v�gtagjai k�r�l, amely fizikai s�r�l�s n�lk�l haszn�lhatatlann� teszi azokat, a bel�j�k �ltetett kiberverekkel egy�tt. Ez a hat�s eg�szen addig tart, am�g a bilincset el nem t�vol�tj�k. A bilincs saj�t energiaforr�ssal rendelkezik, melynek t�ltete 6-8 �r�ra elegend�, de b�rmely Lone Star kirendelts�gen �jrat�lthet�. A katal�gus ugyan nem eml�ti, de az �ldozat ilyenkor nem �rzi t�l j�l mag�t - �gy is mondhatn�nk, k�nok k�z�tt fetreng. Csoda, hogy a bilincs mell� nem adnak sz�jpecket az �ldozat, vagy f�ldug�t az int�zked� zsaruk sz�m�ra.

�ra: 1800 nuyen (korl�tozott)

Jelzavar�

A jelzavar�t sz�jakkal lehet a p�ciens fej�hez r�gz�teni. A zavar� megakad�lyozza a feji r�di�ad�k �s telefonok megfelel� m�k�d�s�t, s�t, az ilyen eszk�zeit haszn�lni k�v�n� b�n�z�nek k�nz� f�jdalomban lesz r�sze.

�ra: 1200 nuyen/szint

Jackblokkol�

Apr� szerkezet, amely kialak�t�s�n�l fogva k�nnyen beleillik az �res chip- vagy adatjack-be. A belsej�ben tal�lhat� gyanta behelyez�s ut�n pillanatokon bel�l szil�rdan a jack fal�hoz r�gz�ti. Rendszerint a renitensebb dek�sok megrendszab�lyoz�s�ra haszn�lj�k. A blokkol� elt�vol�t�s�hoz egy biotechnik�ban j�ratos szem�lyen k�v�l a megfelel� old�szer (10 nuyen�rt b�rmelyik szakboltban kaphat�) is sz�ks�ges.

�ra: 100 nuyen

Var�zsl�maszk

A var�zsl�maszk egy k�nnyen a fejre illeszthet�, egyszer� m�anyag csuklya. Megakad�lyozza a var�zsl�t a l�t�sban, �s tartalmaz egy vastag l�gz�cs�vet is, amely leveg�h�z juttatja a visel�t, de lehetetlenn� teszi sz�m�ra a besz�det. A maszk az orrny�l�sokat is szabadon hagyja, a k�nnyebb l�gz�s miatt. F�lhallgat�j�ba be�p�tett feh�rzaj-gener�tora ak�r 90 decibel er�ss�g� zajt is k�pes el��ll�tani, emellett pedig k�ptelens�g p�r pillanatn�l tov�bb b�rmire is koncentr�lni (p�ld�ul var�zsl�sra vagy asztr�lis projekci�ra).

�ra: 200 nuyen

K�pess�ghuzaloz�s-zavar�

A norm�lis k�pess�gchiphez hasonl�an csatlakoztathat� k�pess�gzavar� a chipjack-be helyezve zavar�jeleket tov�bb�t az �ldozat k�pess�ghuzaloz�sa fel�. A hat�s ugyan csak addig tart, am�g a zavar�t el nem t�vol�tj�k, azonban a jackblokkol�val egy�tt alkalmazva az igen neh�zkess� v�lik.

�ra: 200 nuyen (korl�tozott)

V�relemz�

Ez a hordozhat� k�sz�l�k megtal�lja a v�rmint�ban az alkohol vagy k�b�t�szer nyomait, valamint a tiltott kiberverek vagy bioverek (gyors�tott vagy huzalozott reflexek, izomhelyettes�t�s) jelenl�t�re utal� vegyszereket �s hormonokat. A rend�r�k v�rmint�t vesznek egy kis m�anyag cs�be, majd azt az analiz�l� oldal�ban lev� ny�l�sba helyezik. A k�sz�l�k egy percen bel�l elv�gzi a sz�ks�ges vizsg�latokat. B�r a katal�gus nem eml�ti, az elemz� feljegyez olyan szem�lyes adatokat is, mint v�rt�pus, Rh-faktor, g�nt�pus stb. A kis dr�ga vizsg�lat�nak alaposs�ga miatt egy a milli�hoz az es�lye annak, hogy k�t k�l�nb�z� v�rminta tesztje azonos v�geredm�nnyel v�gz�dj�n (ez persze itt, Seattle-ben azt jelenti, hogy ak�r h�rom egyforma is lehet).

�ra: 300 nuyen

DNA-elemz�

A DNA-elemz� k�r�lbel�l akkora, mint egy telefonkagyl�. A mint�t tartalmaz� t�rgylemezt a k�sz�l�k erre szolg�l� ny�l�s�ba helyezve, az �sszehasonl�tja a DNA-t a mem�ri�ban t�roltakkal. Az elemz�t a rend�r�k kiz�r�lag gyan�s�tottakon haszn�lj�k, a b�ncselekm�nyek helysz�n�n tal�lt mint�kon soha. Azokat mindig elsz�ll�tj�k, �s a Lone Star b�n�gyi laborj�ban vizsg�lj�k meg.

�ra: 1500 nuyen

Kiberver-�rz�kel�

A hordozhat� kiberver-�rz�kel� sz�ve egy mikroprocesszor, hozz�kapcsolva egy monitorral �s egy hang- illetve elektrom�gneses hull�mok �rz�kel�s�re k�pes, p�lcaszer� vizsg�l�k�sz�l�kkel. Az �rz�kel� detekt�lja a vizsg�lt szem�ly kibervereit, �s megjelen�ti az adott m�dos�t�s jellemz�it, teljes�tm�ny�t, korl�tait stb. Az adatok pontoss�ga nagyban f�gg a be�ltet�s t�pus�t�l. A szokv�nyos �s korl�tozott kiberverek nem-organikus r�szei sokkal k�nnyebben �rz�kelhet�k, mint a szerves, vagy n�vesztett implantok. N�melyik Alfa vagy B�ta oszt�ly� kiberver szerves bor�t�st tartalmaz, amely megnehez�theti a felfedez�st. Az �rz�kel� nagyobb, kifinomultabb verzi�i megtal�lhat�k �szak-Amerika sz�mos rep�l�ter�n.

�ra: 5000 nuyen

B�n�t�-bilincs

A karpenge vagy egy�b, hasonl� jelleg� kiberver kienged�sekor a haszn�l�nak k�r�nk�nt 5S s�r�l�st kell reziszt�lnia. A sebz�s fizikai, de csak az adott v�gtagot �rinti, nem az eg�sz testet. A sokk k�vetkezt�ben azonban az �ldozat ugyanakkor 4K k�bul�s s�r�l�st is elszenved.

Kiberver-�rz�kel� (3. szint�)

A k�l�nb�z� kiberververek eset�n az al�bbi c�lsz�mokra kell dobni a sikeres �rz�kel�shez:

Nem szerves be�ltet�sek: 3

Szerves be�ltet�sek (bioverek): 6

Alfa vagy B�ta oszt�ly� kiberverek: 6

Jelzavar�

A jelzavar� (Szint)S k�bul�s sebz�st okoz visel�j�nek minden alkalommal, amikor az a fej�be �ltetett kommunik�ci�s eszk�z�ket akarja haszn�lni.

Jackblokkol�

A jack kitiszt�t�s�hoz sikeres Biotechnika(6) pr�ba sz�ks�ges. A m�velet alapideje 90 perc, elosztva a pr�ba sor�n el�rt sikerek sz�m�val.

K�pess�ghuzaloz�s-zavar�

A visel� minden akt�v szak�rtelem pr�b�j�nak dob�s�ra (azokra is, amelyek nem a k�pess�ghuzaloz�sb�l sz�rmaznak) annyi b�ntet�st kap, ah�nyadik szint� a k�pess�ghuzaloz�sa.